Mintamenza néven indult el Békés megyében az a kezdeményezés, ami végül új szemléletet hozott a közétkeztetésbe. Az iskolai és óvodai menzákat megreformáló projekt története 2010-ig nyúlik vissza. Ekkor készült egy regionális felmérés a Dél-Alföld száz óvodájában, aminek során lesújtó kép rajzolódott ki az akkori közétkeztetési rendszerről: a legkisebbek ételei jóval több sót, zsírt és szénhidrátot tartalmaztak, mint ami az ő korukban egészséges lett volna.
Későbbb a reformprogram országos méreteket öltött - Szentes Tamás országos tisztifőorvos hirdette meg a Mintamenza programot az ország valamennyi közétkeztetéssel foglalkozó konyhája számára. 2014-től a közétkeztetést már egy új rendelet szabályozta, amely korcsoportonként megszabta, hogy az ételeknek milyen tápanyagértékkel kell bírniuk, illetve milyen mennyiségi egységben kerülhetnek az asztalra. Itt tartunk most.
De mik is pontosan ezek az egészséges fogások?
A részletekről Csáki Béláné, a Gyulakonyha Nonprofit Kft. ügyvezetője beszélt nekünk. Náluk óvodai és iskolai és középiskolai mintamenza-menüt is készítenek.
"Az új szabályok szerint több zöldséget, több sovány húst és tejterméket kapnak a gyerekek, de a technológiában is történt változás, például az, hogy egyes ételek habarással készülnek az egyéb sűrítési módok helyett"
- kezdte beszámolóját beszélgetőtársunk.
" Mindezek mellett új gabonafélék jöttek be: a köles, a hajdina, a bulgur és a kuszkusz, és például a rántott hús is gyakran párolószekrényben készül, kevesebb olajjal és minimális sóhasználat mellett. Ez természetesen az összes többi ételre vonatkozik" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mennyire vették zökkenőmentesen a diákok és az ovisok a változtatásokat évekkel ezelőtt, Csáki Béláné én nem kertelt:
"Nagyon nehéz volt , főként a zöldségekkel volt rengeteg gondunk és azzal, hogy a korábbi szabályok a sóhasználatot olyan minimális szinten tartották, amit betartva a főtt ételekbe szinte nem vagy csak alig kerülhetett só, mert azok már benne voltak a felvágottakban és egyéb uzsonnára, tízóraira adott termékekben.
Ez csak nagyon rövid ideig volt így, ma már azért sokkal jobb a helyzet. Nagyon szeretik a gyerekek például a krémleveseket, amiben nem látják a zöldségeket. Ha azokat még feldobjuk zsemlekockával és kölesgolyóval, akkor valódi kedvencekké válnak - árulta el.
A finomságoknál maradva arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon a régi klasszikusok, mindannyiunk egykori kedvencei megmaradhattak-e egy egy ilyen szabály rendszerben.
"Igen, igen, ha az a kérdés, hogy a tejbegríz maradt-e, akkor természetesen igen a válasz, nem is tudnánk annyit készíteni, hogy ne fogyjon el. Ugyanez a helyzet a paradicsomlevessel és a paradicsomszósszal, ezek is nagyon népszerű fogások, így nem vesszük le az étlapról. A tejbegrízzel kapcsolatban az is egy fontos érv, hogy van egy napi ajánlott tejtermék-mennyiségünk, amit ez a fogás gyakorlatilag fedez magas tejtartalma miatt, így a tejbegrízes napokon azon már nem kell gondolkodnunk, hogy hogyan illesztjük be a tejet a gyermekek étkezéseibe" - emelte ki Csáki Béláné, akinél a titokra is rákérdeztünk: vajon mit kevernek a nagyüzemi tejbegrízbe, vagy mit hagynak ki belőle, hogyan érik el, hogy az sokkal finomabb mint bármelyik otthoni.
"Talán hihetetlen, de a saját szakácsaink sem tudják ugyanígy elkészíteni ezeket a fogásokat otthon. Ha valami nagyüzemben készül, az egyszerűen egy kicsit más lesz, és ez a tejbegríz titka is. Nem keverünk hozzá vizet és semmilyen más alapanyagot, ugyanúgy tejből készül, csak sokkal nagyobb mennyiségben"
- árulta el a titkot az ügyvezető.
És hogy az is kiderüljön, hogy pontosan milyen fogásokat kapnak a gyerekek mostanában az iskolában, végignéztünk és elhoztunk néhány egyhetes menüsort. Alább az általános iskolások két véletlenül kiválasztott hete. Nekünk tetszik. Te megennéd?
Ha tetszett a poszt, szeretnéd az elsők között látni a cikkeinket, lájkold a Hippokratész Online Facebook-oldalt ITT ------------->>> képek: unspash, giphy, gyulakonyha.hu
