A farkasétvágy gyakori megjelenése egy árulkodó jel lehet, de ha csupán erről van szó akkor aggodalomra nincs ok, mert ahhoz hogy az inzulinrezisztencia fennálljon, számos tünetnek együtt kell jelentkeznie. Erről az állapotról általában azt mondják, hogy a diabétesz előszobája és sokkal több embert érint, mint gondolnánk.
Általában úgy vesszük észre magunkon, hogy valahol olvasunk a tünetekről és rájövünk, hogy a túlsúly, a hajhullás, a rossz közérzet, a fáradtság, az erős szőrnövekedés, a menstruációs zavar és meddőség, vagyis a lehetséges tünetek közül több minket is érint.
Mindezeken túl intő jelként az inzulinrezisztenciával sokszor kapcsolatba hozzák a fáradtságot, a rohamokban jelentkező farkaséhséget, fejfájást, a feledékenységet, a depressziót, a pánikbetegséget, és akár a zsíros bőrt és az étkezések utáni fáradtságot is. Az európai lakosság 20-25 százalékát érinti, vagyis, ha most épp 4-en vagytok egy irodában, akkor egyikőtök együtt él ezzel a zavarral , mégha eddig nem is diagnosztizálták. Legalábbis matematikailag ez a helyzet, és ha már matek:
a WHO előrejelzései szerint 2030-ra a cukorbetegség a 7. vezető halálozási ok lesz a világban. Ám eddig nem kell eljutnod, ha időben felismered magadon a jeleket, és a megfelelő életmóddal - és orvossal - beállítod az állapotod.
Az inzulinrezisztencia olyasmi, ami észrevehetünk magunkon, de a diagnózishoz szakember kell. Az, hogy minket is érint-e,az inzulinszint vizsgálatával derül ki, még pontosabban azzal, hogy megnézik annak cukorterhelésre történő mozgását, reakcióját.
De mennyire baj ez egyáltalán?
A tüneteket nem érdemes nagyvonalúan kezelni, mert először még csak kellemetlenségként jelentkezik, de az inzulinrezisztencia később kettes típusú cukorbetegséghez vezethet, ami viszont már azzal jár hogy a gyógyszereket kell szednünk, szigorú diétát kell tartanunk és a körömgombától a lassú sebgyógyulásig mindenféle módon kellemetlenkedik majd az új betegségünk, a súlyosabb lehetőségekről nem is beszélve.
Hogyan alakulhat ki az inzulinrezisztencia és mit tehetünk ellene?
A genetika hajlamosít, tehát ha van a családban cukorbeteg, akkor nagyobb eséllyel érinthet minket, de természetesen mi magunk is könnyűszerrel beszerezhetjük mozgásszegény életmóddal és az úgynevezett rossz ételek fogyasztásával : cukros, fehérlisztes, gyorsan felszívódó fogásokkal.
Mit tehetünk ellene, vagy annak érdekében, hogy ne alakuljon ki?
Kezdetben a jelenség orvoslása végtelenül egyszerű: olyan dolgokat kell tennünk és fogyasztanunk, amik a vércukorszintünket rendben tartják, tehát naponta ötször étkezni és rendszeresen sportolni. Érdemes olyan táplálékokat magunkhoz venni, amik lassan szívódnak fel, vagyis a glikémiás indexük alacsony. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy mellőzzük a cukrot és a fehér lisztet az egészségünk érdekében, de ezt még biztosan nem hallotta még soha senki. És habár ez utóbbi egy nagyon leegyszerűsített megoldása szabályoknak, akár működhet is az inzulinrezisztencia elején. Mindezeken túl érdemes a stresszhelyzeteket is kerülni és a szervezet D-vitamin ellátottságára is ügyelnünk.
Hogy mi az amit ehetünk, ha jót akarunk magunknak?
Fogyaszthatunk húsokat salátákkal, szénhidrátcsökkentett vagy cukormentes desszerteket valamilyen egészséges cukoralternatívával, leveseket, főzelékeket és bármit, ami lassú felszívódású. Jó minden, ami tejtermék, tojás, csonthéjas, vagy zöldség és a húsok is megfelelőek, de természetesen megfelelő arányban a zöldfélékkel, ha nem akarunk a inzulinrezisztencia helyett egy jópofa köszvényt kapni a rengeteg állati eredetű alapanyagtól.
A legfontosabb, hogy ha gyanúsak vagyunk magunknak egy-egy ehhez hasonló újságcikk kapcsán, ne diagnosztizáljunk, várjuk meg, hová küld vele a háziorvos. A szakember majd összeállítja a nekünk megfelelő diétát és elmondja a z élemódváltás legfontosabb lépéseit. Ha az egyszerű változtatás önmagában nem elég, gyógyszererrel is is szabályozható az állapot.
.......
Ha tetszett a poszt, szeretnéd az elsők között látni a cikkeinket, lájkold a Hippokratész Online Facebook-oldalt ITT ------------->>> képek: pixabay, giphy
