Természetesen rengeteg olyan, teljesen egészséges ember él közöttünk, akik nem értik a vicceket, ám a dolog ennek ellenére valóban utalhat az autizmus egyik fajtájára, az Asperger-szindrómára is.
Ha az autizmusra gondolunk, talán egy olyan betegség jut eszünkbe, ami jól látható azon a személyen, akinek együtt kell élnie vele, ám ez nem mindig igaz. Az Asperger-szindrómásokat általában teljesen átlagos, intelligens, maximum kissé zárkózott embernek tartja környezete.
Becslések szerint az aspergeresek 35%-a nincs is diagnosztizálva - ennyire nem egyértelmű a jelenség, sokszor még azok számára sem, akiket érint. Az állapotot az autizmus enyhébb formájának tartják, amelynek esetében külső jelek nem utalnak zavarra, és az intelligenciában és a tanulási képességekben sem jelentkezik különbség. Gyermekkorban leginkább a szemkontaktus hiánya utalhat rá, és az, hogy az Asperger-szindrómás gyerekeknek nehezükre esik tárgyakat megosztani másokkal. Nem szívesen vesznek részt a közös játékokban, ám mivel az ezek az apróságok általában kifejezetten jó képességűek, a szülők nem gyanakodnak arra, hogy valami probléma lehet.
A feltehetően genetikai vagy neurológiai okok miatt kialakult Asperger-szindróma fiatalkorban leginkább hiperaktivitásnak, vagy figyelemzavarnak van elkönyvelve.
A vele élők intelligenciaszintje átlagos, vagy átlag fölötti, viszont a kapcsolatteremtő képességük gyengébb az átlagnál.
Hogy hogyan ismerhető fel?
Gyakori, hogy kerülik a szemkontaktust, a szabályokhoz és a megszokott rutinhoz görcsösen ragaszkodnak és részletekbe menően beszélnek bizonyos, akár mások számára érdektelen témákról. Nagyon jellemző ehhez kapcsolódóan az is, hogy nehezen ismerik fel, mikor untatnak, vagy mikor bántanak meg másokat. Nem tudják értelmezni a testbeszédet, a gesztusokat és gyakran a vicceket sem. Nehezükre eshet a nyelvi humor, az irónia, vagy a kétértelműség megértése.
Jellemző lehet rájuk az empátia hiánya is, és nehezen tudják megérteni, hogy miért rossz például egy veled való beszélgetés során közben egyszerűen hátat fordítani és otthagyni téged. Fontos észrevenni, hogy ezt ők nem direkt csinálják, nem bunkók, vagy bogarasak, egyszerűen másképpen vannak bekötve, és nem érzik hogy ez neked rosszul eshet.
Nehezükre esik felismerni azt is, hogy a te személyes tered mettől meddig tart, és akár az alapvető arckifejezéseket is.
És hogy miért mondják, hogy az autisták gyakran zsenik?
Azért, mert előfordulhat, hogy jóval mélyebben el merülnek egy bizonyos témában, de akár olyan is hogy látásuk, hallásuk, érintésük, szaglásuk, vagy ízlelésük jóval érzékenyebb az átlagnál. Több híres ember is érintett, vagy személyisége ismeretében - habár a maga korában nem diagnosztizálták- , de jó eséllyel az volt. Egyes feltételezések szerint Albert Einstein, Bonaparte Napóleon vagy Nagy Péter cár is Asperger szindrómás volt és mellettük Daryl Hannah színésznő és Susan Boyle, a brit tehetségkutató felfedezettje is azok. A hírek szerint Leonardo da Vinci is Asperger szindrómás lehetett. Ő 12 éven át festette Mona Lisa ajkait és miközben az egyik kezével írt, a másikkal képes volt rajzolni is.
Ha többet szeretnél megtudni arról, hogy milyen egy ilyen állapottal együttélni, az alábbi YouTube-csatornán autista fiatalok osztják meg a mindennapjaikkal kapcsolatos legérdekesebb tudnivalókat:
Ha tetszett a poszt, szeretnéd az elsők között látni a cikkeinket, lájkold a Hippokratész Online Facebook-oldalt ITT ------------->>> képek: pixabay
