Hippokratész Onl!ne

Természetesen rengeteg olyan, teljesen egészséges ember él közöttünk,  akik nem értik a vicceket, ám a dolog ennek ellenére valóban utalhat az autizmus egyik fajtájára, az Asperger-szindrómára is. 

Ha az autizmusra gondolunk, talán egy olyan betegség jut eszünkbe, ami jól  látható azon a személyen, akinek együtt kell élnie vele, ám ez nem mindig igaz. Az Asperger-szindrómásokat általában teljesen átlagos, intelligens, maximum kissé zárkózott embernek tartja környezete. 

Becslések szerint az aspergeresek 35%-a nincs is diagnosztizálva - ennyire nem egyértelmű a jelenség, sokszor még azok számára sem, akiket érint. Az állapotot az autizmus enyhébb formájának tartják, amelynek esetében külső jelek nem utalnak zavarra, és az intelligenciában és a tanulási képességekben sem jelentkezik különbség. Gyermekkorban leginkább a szemkontaktus hiánya utalhat rá, és az, hogy az Asperger-szindrómás gyerekeknek nehezükre esik tárgyakat megosztani másokkal. Nem szívesen vesznek részt a közös játékokban, ám mivel az ezek az apróságok általában kifejezetten jó képességűek, a szülők nem gyanakodnak arra, hogy valami probléma lehet.

A feltehetően genetikai vagy neurológiai okok miatt kialakult Asperger-szindróma fiatalkorban leginkább hiperaktivitásnak, vagy figyelemzavarnak van elkönyvelve.

A vele élők intelligenciaszintje átlagos, vagy átlag fölötti, viszont a kapcsolatteremtő képességük gyengébb az átlagnál. 

Hogy hogyan ismerhető fel?

Gyakori, hogy kerülik a szemkontaktust,  a szabályokhoz és a megszokott rutinhoz görcsösen ragaszkodnak és részletekbe menően beszélnek bizonyos, akár mások számára érdektelen témákról. Nagyon jellemző ehhez kapcsolódóan az is, hogy nehezen ismerik fel, mikor untatnak, vagy mikor bántanak meg másokat. Nem tudják értelmezni a testbeszédet, a gesztusokat és  gyakran a vicceket sem. Nehezükre eshet a nyelvi humor, az irónia, vagy a kétértelműség megértése.

Jellemző lehet rájuk az empátia hiánya is, és nehezen tudják megérteni,  hogy miért rossz például egy veled való beszélgetés során közben egyszerűen hátat fordítani és otthagyni téged. Fontos észrevenni, hogy ezt ők nem direkt csinálják, nem bunkók, vagy bogarasak,  egyszerűen másképpen vannak bekötve, és nem érzik hogy ez neked rosszul eshet. 

Nehezükre esik felismerni azt is, hogy a te személyes tered mettől meddig tart, és akár az alapvető arckifejezéseket is.  

És hogy miért mondják, hogy az autisták gyakran zsenik?

Azért, mert előfordulhat, hogy jóval mélyebben el merülnek egy bizonyos témában, de akár olyan is hogy látásuk, hallásuk, érintésük, szaglásuk, vagy ízlelésük jóval érzékenyebb az átlagnál. Több híres ember is érintett, vagy személyisége ismeretében - habár a maga korában nem diagnosztizálták- , de jó eséllyel az volt. Egyes feltételezések szerint Albert Einstein, Bonaparte Napóleon vagy Nagy Péter cár is Asperger szindrómás volt és mellettük Daryl Hannah színésznő és Susan Boyle, a brit tehetségkutató felfedezettje is azok.  A hírek szerint Leonardo da Vinci is Asperger szindrómás lehetett. Ő 12 éven át festette Mona Lisa ajkait és miközben az egyik kezével írt, a másikkal képes volt rajzolni is.

Ha többet szeretnél megtudni arról, hogy milyen egy ilyen állapottal együttélni, az alábbi YouTube-csatornán autista fiatalok osztják meg a mindennapjaikkal  kapcsolatos legérdekesebb tudnivalókat:

Ha tetszett a poszt,  szeretnéd az elsők között látni a cikkeinket, lájkold a Hippokratész Online Facebook-oldalt ITT ------------->>> képek: pixabay

A legtöbb antibiotikumnak ellenálló, úgynevezett szupergonorrheát diagnosztizáltak egy brit férfinél, aki Délkelet-Ázsiában kaphatta el a kórt.- írja a BBC.

A portál beszámolója szerint a betegnek állandó partnere van Nagy-Britanniában, a kórokozót viszont  Délkelet-Ázsiában kaphatta el, ahol idén szexuális kapcsolatba lépett egy  ott élő nővel.

A helyzet most azért érdekes, mert a brit egészségügyi szolgálat (Public Health England) szerint ez az első eset, hogy a fertőzés nem gyógyítható a kezelésére szolgáló két antibiotikum, az azitromicin és a ceftriaxon kiombinációjával. Ráadásul a WHO már tavaly júliusban figyelmeztetett egy újfajta, minden kezelésnek ellenálló kórokozók lehetséges megjelenésére.

Az egészségügyi szakemberek most a férfi lehetséges más partnereit keresik.

------ kép: pixabay

Egy friss tanulmány szerint, a megoldást nyújthat a korai magömlésre a férfiak talpának csiklandozása. A The Sun aktuális számában azt írja, hogy egy török kutatócsoport 30 férfin végzett kísérletet, akik mind korai magömléssel küzdöttek. Az alanyokat enyhe elektromos ütésekkel kezelték, melynek során csak csiklandozást éreztek.

A kísérleti fázis végén mindannyian arról számoltak be, hogy érezhetően tovább bírják a szexet, mint korábban.

Hogy mi lehet ennek az oka?

A kutatók azt mondják, hogy ilyenkor az impulzusok a láb idegrendszerén keresztül eljutnak a gerincbe, azokig az idegekig, amik a szex közben aktív izmokat kontrolálják.

Hogy otthon is működik-e arről nem nyilatkoztak, ahogy arról sem, hogy pontosan milyen erősségű áramot vezessünk partnerünk talpába a hosszú örömökért. Bővebb információkig egyelőre azt javasoljuk: semmilyet. 

kép: unsplash

A farkasétvágy gyakori megjelenése egy árulkodó jel lehet,  de ha csupán erről van szó akkor aggodalomra nincs ok, mert ahhoz hogy az inzulinrezisztencia fennálljon, számos tünetnek együtt kell jelentkeznie.  Erről az állapotról általában azt mondják, hogy a diabétesz előszobája és sokkal több embert érint, mint gondolnánk.

Általában úgy vesszük észre magunkon, hogy valahol olvasunk a tünetekről és rájövünk, hogy a túlsúly, a hajhullás, a rossz közérzet, a fáradtság, az erős szőrnövekedés, a menstruációs zavar és meddőség, vagyis a lehetséges tünetek közül több minket is érint.

Mindezeken túl intő jelként az inzulinrezisztenciával sokszor kapcsolatba hozzák a fáradtságot, a rohamokban jelentkező farkaséhséget, fejfájást, a  feledékenységet, a depressziót, a  pánikbetegséget, és akár a zsíros bőrt és az étkezések utáni fáradtságot is. Az európai lakosság 20-25 százalékát érinti, vagyis, ha  most épp 4-en vagytok egy irodában, akkor egyikőtök együtt él ezzel a zavarral , mégha eddig nem is diagnosztizálták. Legalábbis matematikailag ez a helyzet,  és ha már matek: 

a WHO előrejelzései szerint 2030-ra a cukorbetegség a 7. vezető halálozási ok lesz a világban. Ám eddig nem kell eljutnod, ha időben felismered magadon a jeleket, és a megfelelő életmóddal - és orvossal - beállítod az állapotod. 

Az inzulinrezisztencia olyasmi, ami észrevehetünk magunkon, de a diagnózishoz szakember kell.  Az, hogy minket is érint-e,az inzulinszint vizsgálatával derül ki,  még pontosabban azzal, hogy megnézik annak cukorterhelésre történő mozgását, reakcióját.

De mennyire baj ez egyáltalán?

A tüneteket nem érdemes nagyvonalúan kezelni, mert először még csak kellemetlenségként jelentkezik, de az inzulinrezisztencia később kettes típusú cukorbetegséghez vezethet, ami viszont már azzal jár hogy a gyógyszereket kell szednünk, szigorú diétát kell tartanunk és a körömgombától a  lassú sebgyógyulásig mindenféle módon kellemetlenkedik majd az új betegségünk, a súlyosabb lehetőségekről nem is beszélve. 

Hogyan alakulhat ki az inzulinrezisztencia és mit tehetünk ellene?

A genetika hajlamosít, tehát ha van a családban cukorbeteg, akkor nagyobb eséllyel érinthet minket, de természetesen mi magunk is könnyűszerrel beszerezhetjük mozgásszegény életmóddal és az úgynevezett rossz ételek fogyasztásával : cukros, fehérlisztes, gyorsan felszívódó fogásokkal.  

Mit tehetünk ellene, vagy annak érdekében, hogy ne alakuljon ki?

Kezdetben a jelenség orvoslása végtelenül egyszerű: olyan dolgokat kell tennünk és fogyasztanunk, amik a vércukorszintünket rendben tartják, tehát naponta ötször étkezni és rendszeresen sportolni. Érdemes olyan táplálékokat magunkhoz venni, amik lassan szívódnak fel, vagyis a glikémiás indexük alacsony. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy mellőzzük a cukrot és a fehér lisztet az egészségünk érdekében, de ezt még biztosan nem hallotta még soha senki. És habár ez utóbbi egy nagyon leegyszerűsített megoldása szabályoknak, akár működhet is az inzulinrezisztencia elején. Mindezeken túl  érdemes a stresszhelyzeteket is kerülni és a szervezet D-vitamin ellátottságára is ügyelnünk. 

Hogy mi az amit ehetünk, ha jót akarunk magunknak?

Fogyaszthatunk húsokat salátákkal, szénhidrátcsökkentett vagy cukormentes desszerteket valamilyen egészséges cukoralternatívával, leveseket, főzelékeket és bármit, ami lassú felszívódású. Jó minden, ami tejtermék, tojás, csonthéjas, vagy zöldség és a húsok is megfelelőek, de természetesen megfelelő arányban a zöldfélékkel, ha nem akarunk a inzulinrezisztencia helyett egy jópofa köszvényt kapni a rengeteg állati eredetű alapanyagtól. 

A legfontosabb, hogy ha gyanúsak vagyunk magunknak egy-egy ehhez hasonló újságcikk kapcsán, ne diagnosztizáljunk, várjuk meg, hová küld vele a háziorvos. A szakember majd összeállítja a nekünk megfelelő diétát és elmondja a z élemódváltás  legfontosabb lépéseit. Ha az egyszerű változtatás önmagában nem elég, gyógyszererrel is is szabályozható az állapot. 

.......

Ha tetszett a poszt,  szeretnéd az elsők között látni a cikkeinket, lájkold a Hippokratész Online Facebook-oldalt ITT ------------->>> képek: pixabay, giphy

Mintamenza néven indult el Békés megyében az a kezdeményezés, ami végül új szemléletet hozott a közétkeztetésbe. Az iskolai és óvodai menzákat megreformáló projekt története 2010-ig nyúlik vissza. Ekkor készült egy regionális felmérés a Dél-Alföld száz óvodájában, aminek során lesújtó kép rajzolódott ki az akkori közétkeztetési rendszerről: a legkisebbek ételei jóval több sót, zsírt és szénhidrátot tartalmaztak, mint ami az ő korukban egészséges lett volna.

Későbbb a reformprogram  országos méreteket öltött - Szentes Tamás országos tisztifőorvos hirdette meg a Mintamenza programot az ország valamennyi közétkeztetéssel foglalkozó konyhája számára. 2014-től a közétkeztetést már egy  új rendelet szabályozta, amely korcsoportonként megszabta, hogy az ételeknek milyen tápanyagértékkel kell bírniuk, illetve milyen mennyiségi egységben kerülhetnek az asztalra. Itt tartunk most. 

De mik is pontosan ezek az egészséges fogások?

 A részletekről Csáki Béláné, a Gyulakonyha Nonprofit Kft. ügyvezetője beszélt nekünk. Náluk óvodai és iskolai és középiskolai mintamenza-menüt is készítenek.

"Az új szabályok szerint több zöldséget, több sovány húst és tejterméket kapnak a gyerekek, de a technológiában is történt változás, például az, hogy egyes ételek habarással készülnek az egyéb sűrítési módok helyett"

- kezdte beszámolóját beszélgetőtársunk.

" Mindezek mellett új gabonafélék jöttek be: a köles, a hajdina, a bulgur és a kuszkusz, és például a rántott hús is gyakran párolószekrényben készül, kevesebb olajjal és minimális sóhasználat mellett. Ez természetesen az összes többi ételre vonatkozik" - tette hozzá. 

Arra a kérdésre, hogy mennyire vették  zökkenőmentesen a diákok és az ovisok a változtatásokat évekkel ezelőtt, Csáki Béláné én nem kertelt:

"Nagyon nehéz volt , főként a zöldségekkel volt rengeteg gondunk és azzal, hogy a korábbi szabályok a sóhasználatot olyan minimális szinten tartották, amit betartva a főtt ételekbe szinte nem vagy csak alig kerülhetett só, mert azok már benne voltak a felvágottakban és egyéb uzsonnára, tízóraira adott termékekben.

Ez csak nagyon rövid ideig volt így, ma már azért sokkal jobb a helyzet. Nagyon szeretik a gyerekek például a krémleveseket, amiben nem látják a zöldségeket. Ha azokat még feldobjuk zsemlekockával és kölesgolyóval, akkor valódi kedvencekké válnak - árulta el. 

A finomságoknál maradva arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon a régi klasszikusok, mindannyiunk egykori kedvencei megmaradhattak-e egy egy ilyen szabály rendszerben.

"Igen, igen, ha az a kérdés, hogy a tejbegríz maradt-e, akkor természetesen igen a válasz,  nem is tudnánk annyit készíteni, hogy ne fogyjon el. Ugyanez a helyzet a paradicsomlevessel és a paradicsomszósszal, ezek is nagyon népszerű fogások, így nem vesszük le az étlapról. A tejbegrízzel kapcsolatban az is egy fontos érv, hogy van egy napi ajánlott tejtermék-mennyiségünk, amit ez a fogás gyakorlatilag fedez magas tejtartalma miatt, így a tejbegrízes napokon azon már nem kell gondolkodnunk, hogy hogyan illesztjük be a tejet a gyermekek étkezéseibe" -  emelte ki Csáki Béláné, akinél a titokra is rákérdeztünk: vajon mit kevernek a nagyüzemi tejbegrízbe, vagy mit hagynak ki belőle, hogyan érik el, hogy az sokkal finomabb mint bármelyik otthoni. 

"Talán hihetetlen, de a saját szakácsaink sem tudják ugyanígy elkészíteni ezeket a fogásokat otthon. Ha valami nagyüzemben készül, az  egyszerűen egy kicsit más lesz, és ez a tejbegríz titka is. Nem keverünk hozzá vizet és semmilyen más alapanyagot, ugyanúgy tejből készül, csak sokkal nagyobb mennyiségben"

- árulta el a titkot az ügyvezető.

És hogy az is kiderüljön, hogy pontosan milyen fogásokat kapnak a gyerekek mostanában az iskolában, végignéztünk és elhoztunk néhány egyhetes menüsort.  Alább az általános iskolások két véletlenül kiválasztott hete. Nekünk tetszik. Te megennéd?

Ha tetszett a poszt,  szeretnéd az elsők között látni a cikkeinket, lájkold a Hippokratész Online Facebook-oldalt ITT ------------->>> képek: unspash, giphy, gyulakonyha.hu